iToy-os játék gyűjtőnéven, amit a gyerek iPhone, vagy iPod készülékére tölthet le. Megoszlanak a vélemények, hogy egyáltalán kell-e kiskamasz, kamaszkorú gyermekünknek ilyen telefont, táblagépet vennünk. Döntésünknek pro és kontra megvannak az előnyei, illetve az árnyoldalai.

Ha másoknak is van ilyen készülékük az osztályban/baráti körben, akkor szinte biztos, hogy a mi gyerekünk is nagyon vágyik rá. Ilyenkor jön elő a kérdés, hogy ha XY-nak lehet, akkor nekem miért nem? Általános tapasztalat, hogy ha anyagi helyzetünk megengedi a vásárlást, akkor megtehetjük, de hívjuk fel a gyerek figyelmét, hogy ettől nem lesz különb a többieknél és jobb sem.

Ha megvesszük, akkor a gyerek méltán lesz büszke új szerzeményére, akár jutalomként is funkcionál az új szerzemény. Hozzáköthetjük egy tanulmányi szint eléréséhez, vagy egyéb teljesítéshez a vásárlást.

Mielőtt döntünk, gondoljuk át a hátrányokat:

• az osztályközösségben indulatokat válthat ki, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek van ilyen drága holmija, (mi több a pedagógus sem mindig nézi jó szemmel, ha a gyerek beviszi, vagy mutogatja a társainak),
• ha az utcán/közlekedési eszközön is használja a gyerek, akkor célponttá válhat, megpróbálhatják elvenni tőle.

A játék maga hasznos lehet, letölthetünk rá jópofa alkalmazásokat, amivel a gyerek elfoglalhatja magát olyan helyzetekben is, amikor egyébként biztos, hogy unatkozna, vagy nyafogna. Lásd: orvosi rendelő, várakozás az edzésre, lyukas óra.

A játékok tekintetében inkább az egyszerűbb, szórakoztató, vagy ügyességi játékok jönnek szóba. Inkább azon van a hangsúly, hogy a gyerek gyorsan elővehesse és játszhasson akár csak 10 percig.

Ez a 10 perc értékes idő lehet, ha passzív pihenésről beszélünk. A kiskamasz gyermekre sok teher nehezedik, ha áttekintjük a napi programját. A tanulás után általában edzés jön, otthon, pedig még a leckeírás. Ha a köztes „holtidőt” nézzük, akkor az iToy-os játék kiváló, hogy egy rövid időre kikapcsolja a figyelmét és passzívan pihenjen.

Kétségtelen, hogy a használata inkább magányos elfoglaltság, nem annyira segíti elő a szociális tevékenységet, bár ez sem mindig biztos. A gyerekek még az ilyen játékokkal is tudnak közösen játszani, vagy egymásnak kölcsönadják, így az együtt játszás sem kizárt.